Barion Pixel
Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a lehető legjobb felhasználói élmény érdekében.
Kategóriák / Termékek
picture picture

A sakk mindenkié!

A sakk mindenkié!

A sakk a táblajátékok kategóriájába tartozik, ahol két ember játszik egymás ellen egy 8 sorra és oszlopra osztott négyzet alakú táblán, 16 sötét és 16 világos bábuval. A játék célja pedig az ellenfél király nevű figurájának mattolása, azaz olyan helyzetbe hozni azt, hogy ne tudja hárítani a támadást. A sakk a 19. század óta egyben egy sportág is. A játék története azonban ennél sokkal régebbi időkre nyúlik vissza, mégpedig az ókori Perzsa Birodalomig. A sakk, ugyanis a perzsa shah szóból ered, ami vert helyzetet, pontosabban azt a szituációt jelenti, amikor a király „ütésben van”. Továbbá az uralkodóra is használatos ez a kifejezés a Közel-Keleten. Egyes források szerint a sakk őse azonban az ősi Indiából származik, ahol csaturanga néven játszották.

Miért jó sakkozni?

A sakk Európába csak a középkorban - arab közvetítéssel- a mór hódítás nyomán jutott el, amely azóta is töretlen sikernek örved. Ez nem is csoda hiszen a sakk egy remek stratégiai és taktikai játék, ami kiválóan fejleszti a memóriát, a koncentrációs képességet és a logikai gondolkodást. Továbbá előrelátóvá és kreatívvá teszi az embert, sőt mi több még a képzelőerőt is javítja, ugyanis mindig magunk elé kell képzelnünk a tábla alakulását ahhoz, hogy megtervezzük a következő lépést.

 Mindemellett fontos kiemelni azt is, hogy a sakk a szociális készségek fejlesztése szempontjából is igen hasznos játék, mivel egyszerre teszteli a türelmünket, valamint akaraterőnket. Ezen felül pedig állandó lehetőséget biztosít a társas interakciók fejlesztésére. Pont emiatt a felnőttek mellett a gyermekek számára is kiváló időtöltés lehet a sakkozás, ugyanis a legkisebbek szociális készségei még nincsenek kialakulva, amit remekül fejleszthet a szóban forgó táblajáték.

Nagyon fontos, hogy a gyermekekkel mindig türelemmel üljünk le játszani és hagyjuk őket a saját tempójukban haladni. Az ajánlott életkor pedig az 5-i életév, ugyanis ebben a korban már fokozatosan el tudják sajátítani a sakklépéseket a gyerkőcök.

A gyermekeken kívül az idősek számára is ajánlott a sakk, hiszen rendszeres szellemi térninget biztosít az agy számára, ezzel megelőzve olyan időskori betegségeket, mint például az Alzheimer-kór.

Milyen sakk készletek léteznek?

Napjainkban mindenféle méretű és anyagú sakk készletek megtalálhatóak a kereskedelmi forgalomban. Anyagát tekintve a sakk készülhet fából, műanyagból, üvegből, csontból vagy akár fémből. Legelterjedtebbek azonban a fából és műanyagból készült szettek.  Ezen kívül meg kell említenünk a vászonból készült sakktáblákat is, amelyek igen praktikusak, ugyanis feltekerve kis helyet foglalnak el, illetve könnyen szállíthatóak, továbbá gyűrődésmentes anyaguknak köszönhetően nem kell attól tartanunk, hogy összegyűrődnek a sok szállítás, pakolás, valamint hajtogatás közben.

Méretüket tekintve a normál vagy klasszikus (a Sakk Világszövetség által meghatározott 5-6 cm-es mezőméret) sakk mellett léteznek nagyméretű, úgynevezett kültéri sakkok is, amelyek elsősorban óvodák, iskolák, parkok játszóterein, valamint strandfürdők és szállodák pihenő övezetiben fordulnak elő. Ettől függetlenül az otthoni kertnek is egy értékes darabja lehet egy ilyen készlet, ha valaki a jó időben is a sakkozásnak kíván hódolni. Továbbá érdemes megemlítenünk a manapság igen népszerű kisméretű mágneses sakkot, amely a hosszú utazások során nyújthat kiváló szórakozási lehetőséget.

Játék időre: a sakkórák

Alapvetően a sakk készletek összesen 32 db figurát és egy táblát tartalmaznak azonban, ha izgalmasabbá kívánjuk tenni a játszmákat, illetve nem szeretnénk, hogy a végtelenségbe nyúljon a játék akkor érdemes beszereznünk egy sakkórát is. Ezzel az eszközzel ugyanis meg tudjuk határozni azt, hogy a játékosoknak mennyi gondolkodási idő álljon a rendelkezésükre a játék során. Ha pedig a két fél közül valamelyiknek lejár az ideje, azzal elveszíti a játszmát, ugyanúgy mintha mattot kapott volna (kivéve, ha az adott félnek már nincs mattot adó bábuja a táblán).

A sakkóráknak két nagy típusa különböztethető meg egymástól. Egyik a klasszikus, vagy más néven analóg sakkóra, amely két óraszerkezetből áll. Működési elvét tekintve az egyik óra leállítása működésbe hozza a másikat és fordítva. Vagyis a lépés megtételét követően az egyik játékos lenyomja az óra tetején található gombot, amely leállítja saját idejét és elindítja az ellenfelét. A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) a hagyományos órával történő játék beosztását úgy határozta meg, hogy a játékosoknak az első 40 lépésre összesen 2 órájuk van míg a továbbiakban minden 20 lépésre 1 óra áll a rendelkezésükre. Az analóg sakkóra ideális választás lehet kezdők és profik számára egyaránt.

A másik változata a sakkóráknak az úgynevezett digitális órák. Ezek természetesen ugyan azt a célt szolgálják, mint hagyományos társaik, azonban mégis van egy alapvető különbség a két típus között. Ez pedig az, hogy a digitális sakkórák lépésenként lehetővé teszik a többletidő hozzáadását. Ebből kifolyólag a FIDE a digitális órákkal történő játékidő beosztását az első 40 lépés estében 90 percben, majd az ezt követő lépések terén 30 percben határozta meg, illetve az első lépéstől kezdve 30 másodperc többlet időt kapnak a felek. Itt érdemes megjegyezni azt, hogy mind a digitális, mind az analóg órával történő játék esetében léteznek úgynevezett rapid játszmák, amelyek 10 és 60 perc közé esnek, illetve villámpartik ami 10-10 percet vagy még kevesebb időt vesznek igénybe.

A digitális sakkórákon belül rengeteg típus létezik kezdve az egyszerű alapfunkciókkal rendelkezőktől egészen a FIDE által elfogadott, programozható, több funkciós, lépésszámlálóval ellátott órákig. Előbbi inkább a kezdő és hobbi sakkozók számára ideális, míg utóbbi a profi, verseny szinten sakkozóknak ajánlott.